A hazai és a nemzetközi sajtó vezető témája az új koronavírus járvány, melynek terjedését, alakulását és sajátosságait egyaránt figyelemmel követik. Világméretű kihívásra világméretű választ kell találunk – írja a németországi Der Spiegel. A Brüsszelben megjelenő EUObserver interjút közöl az ENSZ főtitkárával  Antonio Guterresszel, aki  arra hívja fel a figyelmet, több millió ember áldozatul eshet ennek a járványnak, főként a világ legsérülékenyebb régióiban. Ezért arra kéri a G20 tagállamait, azaz a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezetet, hogy nyújtsanak segítséget a gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkező államoknak. A szolidaritás nem csak morális kérdés ma, hanem mindannyiunk érdeke is – nyilatkozta a ENSZ-főtitkár az EUObservernek.  

A brit Financial Timesnak Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke nyilatkozott, arról biztosítva az olvasókat, hogy az általa vezetett intézmény mindent megtesz annak érdekében, hogy az euró-övezet lakói átvészeljék a jelenlegi nehéz pillanatokat.  Christine Lagarde szerint az Európai Központi Bank segítséget nyújt valamennyi érintett gazdasági ágazatnak, hogy könnyebben viselhessék el a koronavírus járvány okozta sokkot.Ezzel szemben az olasz La Repubblica Gazdasági rovatában több cikket is közöl arról, hogy a járvány gazdasági és pénzügyi válságot hoz maga után. A La Repubblica a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, azaz az ENSZ 1919-ben alapított szakosodott szervezetének tanulmányát idézi,  amely szerint a koronavírus-járvány után 25 millióan maradnak munkanélküliek világszerte, ez pedig sokkal több, mint a 2008-as világválság után.

Az Európa Tanács enöke Charles Michel a La Libre Belgique című belga lapnak nyilatkozott arról, hogy egy valóságos európai krízis-központot kell létrehozni, és határozottabban, illetve egységesebben kellene fellépni európai szinten  – nyilatkozatát a szintén belga Zevende Dag is átvette. A olasz Il Fatto Cotidiano az  Európai Biztottság elnökét Ursula von der Leyen-t idézi, aki bejelentette, hogy a járvány idejére felfüggesztették az EU  pénzügyi szabályait, így minden tagállam annyit költhet a koronavírus-járvány megfékezésére saját költségvetéséből amennyit akar, pontosabban amennyit tud. Ursula von der Leyen azt is hangsúlyozta, világos, hogy a tagállamok külön-külön nem tudnak megbirkózni ezzel a feladattal, tehát az Unió szintjén összefogásra van szükség. Ugyanerről beszélt a brit Financial Timesnak Giuseppe Conti olasz miniszterelnök is. A La Stampa I. Ferenc pápát idézi, aki azt nyilatkozta a lapnak, úgy érzi a COVID-19 okozta járvány után az emberiség olyan állapotban lesz, mint a világháborúk után. A pápa szerint négy alappillérre: a  gyökerekre, az emlékezetre, a testvériségre és a reménységre támaszkodva  kell majd  újraépíteni világunkat.

A hazai magyar lapok közül szinte mindenikben korona-naplót olvashatunk: a mai Szabadságban például Rácz Norbert kolozsvári unitárius lelkész humoros ugyanakkor mély írását olvashatják járvány-bezártság-vallás témájában, a Transindex Plakátmagány című rovatában ma Ágoston Hugó ír szintén járván-naplót Feljegyzés világjárvány idején. Versenyben az idővel címmel, a Krónika napilap Vélemény rovatában  pedig Páva Adorján jegyzi a Vírusutazás az Antarktiszra című, szntén a témához kapcolódó írását.

A koronavírus terjedésével együtt növekszik a feszültség is: a hatóságok fokozatosan szigorítanak, a lakosság pedig egyre nehezebben viseli a tiltásokat. És nem csupán a szobafogságba került gyermekek és fiatalok: a jelek szerint az idősek jelentős része is rosszul alkalmazkodik a helyzethez (noha megéltek már zordabb időket), többen és többet járnak ki a kelleténél. Az iskolákat 12 napja zárták be Romániában, a szükségállapot egy hete tart, a részleges kijárási tilalom ma este lép érvénybe. De vajon meddig? És mi jöhet még? Teljes kijárási tilalom, adagra árult élelmiszer, katonai diktatúra? – teszi fel  kérdést Demeter J. Ildikó a mai Háromszékben.A szerző szerint bármennyire is nehezünkre esne, józnul kell gondolkozzunk, hiszen vizsgázunk mindannyian. A kormányok és a vírus ellenszerét keresők, de a polgárok is.

A hazai román lapok megállapítják: a románok semmibe vették a hatóságok figyelmeztetését és ajánlásait,  tegnap nagy számban kitódultak, hogy bevásároljanak, mielőtt a kijárási tilalom életbe lép vagy komolyabban veszik, mint jelenleg  – jegyzi meg az Adevărul és a Deutsche Welle romániai online kiadása. Az Adevărul beszámol egy prahovai esetről is, ahol az egyik karanténközpontban öngyilkossággal fenyegetőzött a páciens, aki egyébként naponta galibát okoz, amióta kénytelen karanténban létezni. A Republica című online újság többek között arról ír, hogy az ortodox egyház úgy viselkedik, mintha szervezeteire nem vonatkoznának a jelenleg érvényben levő egészségügyi és “viselkedésbeli” előírások, és nem lenne tilos a gyülekezés:  a tegnap több településen, közöttük Kolozsváron is több száz személyt áldoztattak meg a papok, igaz, a szabad ég alatt, de ugyanazt a kiskanalat használva. Mindezt az új koronavírus járvány kellős közepén.