Ma a nőké lesz a főszerep, de csak a végén árulom el, hogy miért. A megnevezés, vagyis a nő szavunk – nőnemű felnőtt személy értelemben – ősi, uráli eredetű.
A magyar szó a fő–feje tőtípushoz tartozik, azonban a neje és a nője alakok között jelentésbeli különbség van. Az első megnevezéssel egy férfi feleségére, a másodikkal pedig az illető szeretőjére, élettársára utalunk. Érdemes megemlíteni a nőtlen melléknevünket, amely az 1500-as évekből származik, míg a nőies és a nőietlen mellékneveink, illetve a nősül igénk a nyelvújítás korában alakult ki.
Nem hagyhatom ki a -nő utótagot, valamint a -né képzőt. Bár közös eredetük van, másként módosítják a velük ellátott szó jelentését. „A -né főnévképző az alapszóval jelölt személy feleségére utal: a királyné például a király hitvese, a tanárné a tanár felesége. A -nő utótag viszont az előtagbeli foglalkozást űző embernek a nőnemű voltát jelzi” – olvasható a Nyelvművelő kéziszótárban. A királynő tehát olyan király, aki nő, a tanárnő pedig nőnemű tanárt jelent.
Most szeretnék egy rövid kitérőt tenni a foglalkozásnevek női változatára, amelyek létjogosultságát sokan megkérdőjelezik. Ezzel kapcsolatban újra a nyelvművelő szótárból idézek: „A nőknek foglalkozásnevükön való megszólítása nem régi, s csak arra a néhány foglalkozási ágra terjed ki, ahol régóta dolgoznak nők is.” Hogyan alakult ki ez a forma? A nő főnevet a foglalkozásnév után csatolták, sőt a 19. században még a -né képző is ilyen szerepet játszott. Így alakultak ki egyebek között a színésznő és a színészné, illetve a mosónő és a mosóné szavaink. Ma a doktornő, a főorvosnő, az igazgatónő, a tanítónő, a tanárnő és a művésznő tartozik a nőket érintő, leggyakoribb foglalkozásnevek közé, egy részüket pedig nemcsak megnevezésre, hanem megszólításra is használjuk. És mi történik akkor, ha magasabb beosztású nőket szeretnénk szóban vagy írásban megszólítani? Ilyen esetben az asszony főnevet illesztjük a foglalkozásnév után; például: miniszter asszony, főorvos asszony, képviselő asszony.
Most pedig betartom a bevezetőben tett ígéretemet. Valószínűleg már sejthető, hogy miért választottam ezt a témát… Március 8-án, azaz vasárnap lesz a nemzetközi nőnap, amely a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. Magát a megnevezést kis kezdőbetűkkel írjuk, még akkor is, ha a világhálón rengeteg példa van az ellenkezőjére. Egy Gárdonyi Gézától származó idézettel búcsúzom mára: „A nőnek épp az az értéke, hogy a gondolkodása női. A szíve meg angyali.”