A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Constantin Cosma Laboratóriuma irányításával valósult meg az a kutatás, amely Románia középső és nyugatibb térségeiben a talajgáz és az ivóvíz radon aktivitás-koncentrációját vizsgálta.
A nemesgázok csoportjába tartozó radon (222Rn) az egyik legnehezebb gáz, radioaktív, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint a dohányzás után a tüdődaganat második legfontosabb kiváltó tényezője. A radon okozta sugárterhelés mértékét leginkább a földrajzi elhelyezkedés, geológiai viszonyok, időjárási tényezők, valamint az életkörülmények határozzák meg. Romániában a talaj és az ivóvíz radon aktivitás-koncentrációja az esetek többségében nem haladta meg az Európában elfogadhatónak tekintett értékeket.
A 2010-es Euratom-szerződés 35. és 36. cikkelye alapján az EU-tagállamok legfontosabb céljai közé sorolandó a környezeti radioaktivitás mérése és monitorizálása. A lakosság természetes eredetű sugárterhelésének mintegy a felét jelenti a radonkitettség, amelynek elsődleges forrása a beltéri levegőben felgyülemlő radon.