Székely Ferencnek hat interjú-kötete van, ez az ötödik. 2017-ben jelent meg. Én csak most jutottam hozzá, Árvay Zsoltnak, a Petőfi Ház egykori könyvtárosának köszönöm, hogy kezembe adta ezt a könyvet. Árvay Zsolt öregen és betegen, nyugdíjasként is könyvtároskodik. Az interneten rendszeresen olvasni- és látnivalót küld ismerőseinek. Vagy pedig, ha hozzájut egy kinyomtatott könyvhöz, továbbadja azt…
Visszatérve az Élet-kalangyákra, Székely Ferenc interjú-alanyai érdekes gondolatokat osztanak meg velünk. Márton Béla néprajzostól és fafaragótól megtudhatjuk, hogy a tölgyfák dereka egyenes. Továbbá, hogy a fa lelke közel áll hozzá – ugyanis „az élő fának lelke van”. A kivágott fa, a halott fa pedig „valósággal kínálja magát, hogy a mester vagy a tehetséges fafaragó tudásával, szerszámaival leheljen belé új lelket”.
Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár pedig azt állítja, hogy „A tudomány, a vallás és a hiedelem nem kizárja, hanem kiegészíti egymást”. „Folyamatosan hiedelmet termel a tudomány és a vallás is” – érdemes elgondolkozni rajta. Van, aki elismeri ezt a furcsa kapcsolatot. 2011-ben volt egy törvénytervezet is „a varázsló, mint foglalkozás” törvényesítésére… Keszeg Vilmos szerint: „a népi kultúra gazdag, változatos és életképes még ma is”. Csak észre kellene vennünk végre! – tenném hozzá. „Folyamatosan születnek új, kitalált hagyományok.” Persze azt is észre kell vennünk, figyelmeztet rá Keszeg Vilmos, hogy „a családnak jó ideje nincs mondanivalója a gyermekek számára … csupán anyagi biztonságot nyújt és adminisztrálja az életüket”. Vagyis, tennénk hozzá, teljesen materialistává vált, a szellemiség nem érdekli. És az identitás sem! – ami ugyancsak a szellemiség része. Ez viszont már valóban meggondolkoztató. Legalább is az kellene, hogy legyen…
Káli Király István írótól, szerkesztőtől, irodalomszervezőtől megtudhatjuk, hogy „növekszik a könyvvásárlók száma. A fiatalok könyveket olvasnak. Nem halt meg a könyv.” És bármennyire is hihetetlen, el kell hinnünk, mert a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár szervezője mondja ezt – tapasztalatból tudja, amit mond. Sebestyén Spielmann Mihály történész, író, könyvtáros pedig a humor különleges értékéről mesél. Szerinte „Egy jó poén nagyon sokat lendít az élet minőségén”. Tehát nem csupán alkalmi, pillanatnyi értéke van. Az elhurcolt zsidók számára, például, „túlélési lehetőséget nyújtott”. Ha valaki viccre veszi a bajt, néha túl is éli azt… Persze, azért más is kell még ehhez – ezt Spielmann úr sem tagadja.
Ágoston Vilmos író, filozófus, aki 39 évet élt Romániában, 21 évet Magyarországon és immár 10 éve amerikai állampolgár, többek között azt üzeni nekünk, hogy „Aki a liberalizmust tagadja, az ilyen vagy olyan diktatúrának lesz a híve…” Üzenete nagyon is aktuális akkor, amikor az illiberalizmus kezd teret nyerni térségünkben.
De álljunk meg itt a könyv lapozgatásával. A többi értékes gondolat kibányászását bízzuk az olvasóra.