Öröm látni, hogy a székelyudvarhelyi színház továbbra is lelkiismeretesen megszervezi a drámapályázatot. És így évente születik – legalább egy! – figyelemre méltó új magyar dráma a Kárpát-medencében. Jelenleg 83 darabbal neveztek be a kezdő drámaírók pályázatára, és Oláh—Horváth Sári nyerte meg a versenyt a Gyerekjáték című darabjával. De milyen jó az, hogy az udvarhelyiek nincsenek egyedül! Hozzájuk csatlakozott a nagyváradi Szigligeti Színház magyar társulata, és évente pályázatot ír ki kezdő rendezők és rendező szakos diákok számára a nyertes mű bemutatására. A Gyerekjáték bemutatójára 2019 május 2 és 5 között kerül sor Nagyváradon a HolnapUtán Fesztivál VII. kiadásán.
Lám, lám! Össze tudunk fogni – és képesek vagyunk nemcsak szónokolni, hanem egy jó ügyet szolgálni. Tanuljuk el ezt minél többen! – a váradiaktól és az udvarhelyiektől.
És még van egy eltanulni való! Az udvarhelyiek – a váradiakkal együtt – rendeznek még egy másik pályázatot is, a dramAUTOR-t, a román nyelven írt drámák számára. Igen, segítik a román drámairodalom gyarapodását is! És teszik ezt többek között Udvarhelyen, a Székelyföld szívében. Az idén például 27 fiatal román drámaíró nevezett be. Hiába, az udvarhelyiek tanultak egy felejthetetlen élményből, amikor a bukaresti Odeon Színház egy mai magyarországi dráma román előadásával szerepelt Székelyudvarhelyen. Abszolút teltház volt. És a bukaresti román színészek óriási tapsot kaptak. Lám, lám – a székelyek nem romángyűlölők! Szeretik azokat, akik megtisztelik őket, valami jót hoznak nekik.
Oláh—Horváth Sári darabja nagyon is mai darab. A közönséges beszéd és a hiábavaló élet látlelete. A mai világban egyre több nő tengődik hivatás nélkül. „Veszélyes hulladékká” válik. És ilyenkor uralkodik el a közönséges beszéd, a közönséges viselkedés, a közönséges semmitmondás. A hölgy csupán azért szólal meg – és úgy szólal meg! -, hogy észrevegyék. Nem szégyell útszéli módon élni és útszéli módon beszélni. De a férfiak sem jobbak. Az egyik hölgy partnere, egy tiszteletre méltó orvos állandóan „baszd meg”-ekkel fűszerezi mondanivalóját. Kár, hogy ide jutottunk…
De a figyelmeztetés sohasem késő. Jó előadás kellene, hogy szülessen a Gyerekjátékból. Olyan, hogy ne feledjük: nemcsak beszélni kell, bölcsködni előre-hátra, hanem tenni is kell valamit. Hivatást kell választani! – és gyakorolni azt, elsősorban a magunk javára, de mindenkinek a javára! Akkor nem unatkozunk majd, és lejár az ideje a közönséges beszédnek. Persze fantázia kell ehhez. Reméljük, hogy Váradon a fiatal rendező megcsillantja majd a fantáziáját!