„Románia a bűnözők menyországa” – hangzott el a tévében január 22-én, egy éjszakába nyúló vita alkalmával. E kijelentést többek között az indokolja, hogy idejekorán szabad lábra helyeztek több mint 300 bűnözőt. A törvény szerint ugyanis a rossz körülmények között börtönben töltött 30 napért 6 nappal rövidül a börtönbüntetés. Ezért szabadult ki 408 nappal hamarább a medgyesi visszaeső bűnöző – és kiszabadulása után máris gyilkolt. S ez nem tekinthető egyedüli esetnek. Mert a közelmúltban – hasonló okból kiengedett börtöntöltelékek közül 10 máris újra gyilkolt, 27 erőszakot követett el újra, 153 pedig lopott vagy rabolt, az alkalomnak megfelelően. Érdemes volt őket kiengedni! Szép hazánkban jó dolguk van a bűnözőknek. Törvény gondoskodik arról, hogy mihamarább újra bűnözzenek. Hát, e tekintetben zsenik vagyunk.

Hogy mitől lettünk zsenik? Azt csak a kormány tudja, meg a politikusok – akik száz éve már így vezetik az országot… De egyszer már tisztáznunk kellene, hogy a bűnözőket pártoló zsenik nincsenek egyedül. Mi, Románia állampolgárai szavaztuk meg őket újra meg újra – és ezért bűnrészesek vagyunk, a szó szoros értelmében. Nemcsak a politikusok, a korrupt államférfiak, de mi is felelősséggel tartozunk azért, hogy Romániában a bűnözők – köszönik szépen – jól vannak. Mi viszont – nekik is köszönhetően – egyre jobban ki vagyunk téve a gyilkosság, az erőszak, javaink eltulajdonítása veszélyének.

És miért van ez így? Azért például, mert elhanyagolunk mindent. Szép hazánkban felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek állnak a Szenátus és a Képviselőház élén – és a képviselők meg a szenátorok egy része is felfüggesztett bűnöző, vagy olyan gyanúsított, akinek a mandátuma idejére leállították az ellene indított bűnvádi eljárást. Ők most azon munkálkodnak, hogy olyan törvényeket hozzanak, vagy olyan sürgősségi kormányrendeletek szülessenek, amelyek elavulttá teszik a felfüggesztett börtönbüntetést, vagy az ilyen bűnvádi eljárást. Gyakorlatilag megszüntetik azokat.

A bűnözőket, többek között, azért kell hamarább kiengedni, mert a börtönök túlzsúfoltak, s a bennük biztosított létfeltételek meglehetősen nyomorúságosak. A cellában nincs természetes világítás, rossz a levegő, a rabok számára nem biztosítják az intim WC-használatot, a cella falai penészesek, beázottak, a rabok rovarok és rágcsálók társaságában várják szabadulásukat. Ezért pedig az Európai Emberjogi Bíróság többmillió euró büntetést szabhat ki Romániának. Vagyis: a gondatlanság méltó jutalmát. Ezért kell a bűnözőket hamarabb kiengedni, hogy az állam ne részesüljön büntetésben. Elég az, ha a lakosságot büntetik a bűnözők jelenlétével.

 A börtön ugyan büntetés – tehát nem is lehet szanatórium vagy üdülőhely. De a mai körülmények között a bűnözés főiskolájává vált. Mert nemcsak az ottani életfeltételek mostohák, de a rabok szellemi életéről sem gondoskodnak – sem az ország vezetői, sem pedig a fogva tartók. Akkor pedig mi jót várunk az ideje korán kiengedett raboktól, profivá vált bűnözőktől? „Ez itt a kérdés” – többek között.