A “kapzsisági illetéket” azoknak a pénzintézeteknek kell fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot – ismertette Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.

Darius Valcov gazdasági államtanácsos sajtóértekezletén számolt be arról, hogy a kormány az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai- és a forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. A lakossági felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre, 2022-ig befagyasztják. Elmondta: a földgáznál a megawattóránként 68 lejes hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A villamos energia árának felső határát az energiaár-szabályozó hatóság (az ANRE) fogja megállapítani.

A rendelet a jelenlegi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a magánnyugdíj-alapok által visszatartható kezelési költséget. Az eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania, választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami nyugdíjpénztárhoz jusson. Ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult – magyarázta az államtanácsos.