A pénzügyminiszter tegnap késő este bemutatta annak az 57 oldalas sürgősségi kormányrendelet-tervezetnek a legfontosabb részleteit, amely értelmében a kormány “kapzsisági adót” vezetne be január elsejétől.

Ezt a bankokra vetnék ki abban az esetben, ha a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR), illetve a jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb negyedévi középértéke meghaladná a másfél százalékot. A tárcavezető számítása szerint a „kapzsisági adó” mintegy hárommilliárd lej jövedelmet hozna a kincstárnak, ugyanakkor ezzel az adóval az állam az állampolgárok érdekeit védené.

A sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerint a kabinet továbbá létrehozna egy Kutatási és Befektetési Alapot, amely hozzávetőlegesen 1 milliárd eurós költségvetésből működne. A tervezet szerint elsősorban infrastrukturális, egészségügyi és oktatási beruházásokat finanszíroznának a pénzből. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elmondta: a következő évben a bértörvény rendelkezéseinek megfelelően fognak növekedni a munkabérek. A terveknek megfelelően alakul majd a közalkalmazottak béremelése is: 2022-ig minden évben növelni fogják a közalkalmazottak fizetését úgy, hogy a 2018 decembere és a 2022 elejére meghatározott célszint közti különbség negyedét adják majd minden év elején hozzá a bérekhez. Azt is megerősítette, hogy a pedagógusok béremelését előrehozzák, így az oktatásban dolgozók már 2020-ban megkapják a 2022-re előirányzott fizetésüket.

Az intézkedésekhez szükséges összeget elsősorban az energetikai vállalatokon, a telekommunikációs cégeken és a bankokon próbálják majd begyűjteni. Eugen Teodorovici bejelentette: a kormány azt javasolja, hogy 2022 február végéig a hazai kitermelésű gáz ára ne haladhassa meg megawattonként a 68 lejes árat. A pénzügyminiszter szerint az intézkedést az indokolja, hogy igen nagy különbségek vannak a gáz kitermelési és értékesítési ára között. Több energetikai vállalat is “mély aggodalmának adott hangot amiatt, mert a kormány megbélyegzi az energetikai cégeket”. Arra számítanak, hogy az intézkedés főleg a kisebb energetikai vállalatok csődjéhez vezet majd.

Bírálta a „kapzsisági adót” a Román Nemzeti Bank főtanácsadója, Adrian Vasilescu, valamint az ellenzék is. A jegybank főtanácsadója kijelentette: a ROBOR szintjét az országban lejátszódó folyamatok, elsősorban az infláció határozza meg. Amikor két és fél éven keresztül az infláció alacsony volt, a ROBOR nulla egész valami százalék volt, és tavaly októberben, amikor az infláció emelkedni kezdett, a ROBOR is növekedésnek indult. A ROBOR és az infláció egy gazdaság sziámi ikre – magyarázta Adrian Vasilescu.