Csíkszeredában nemrég az első világháborús megemlékezések keretében a Székely Hadosztály történetéről mutattak be könyvet. A háború végén összeálló katonai alakulatról mindmáig meglehetősen ellentmondásosak a feljegyzések, a történészek azt tűzték ki célul, hogy eredeti forrásmunkák alapján, a lehető legtárgyilagosabban térképezzék fel ennek a mikor elhallgatott, mikor az egekig magasztalt különítménynek a sorsát, amelyet jelentős mértékben befolyásoltak a korabeli, a magyarországi tanácsköztársaság megalakulásával együtt járó kormányzati és társadalmi változások. A rendezvénysorozat keretében, huszárkisérettel megkoszorúzták a Székely Hadosztály csíksomlyói emlékművét. A megemlékezésen csak nagyon kevés csíkszeredai tette tiszteletét, ott voltak viszont a magyarországi hajdúnánásiak, akik azokban a vérzivataros években befogadták a csíki és gyergyói menekülteket. Az ünnepségen felszólaló huszáregyesületi elnök felrótta a csíksomlyói szerzeteseknek, hogy a megelőző szentmisén nem buzdították a híveket a részvételre és még csak nem is említették meg a Székely Hadosztály parancsnokának, Kratochvil Károlynak a nevét, majd később a közösségi oldalukon egy blogot megosztva azt is megjegyezték, hogy ilyképpen a szerzetesek megtagadták saját népük múltját. Szóval a hagyományőrző huszárok kivonták a jelképes kardot és erre azért érdemes figyelni, mert nem az első eset, hogy jónéhányan kívülről szeretnének beavatkozni az egyház életébe, illetve megmondani, hogy a templomok falai között az atyák mikor, hogyan és mit cselekedjenek, noha ők teljesen más, mindenekelőtt vallásos összefüggésben látják a dolgokat. Az ilyenszerű nézeteltérések mögött egyértelműen az a mind nagyobb fokú kavarodás áll, amelyben nemzeti, történelmi, társadalmi, politikai, vallási fogalmakkal zsonglőröznek egyesek és elmossák a közöttük levő határvonalakat. Mindez a hangosan kimondott értékmegőrző szándék ellenére voltaképpen éppen az értékek rombolásához, csonkításához vezet. Az, hogy milyen mértékben keveredik a történelmi valóság a mítoszteremtéssel, arra jó példa egy másik, ugyancsak a napokban megjelent, és úgyszintén székely vonatkozású könyv. A csillagösvény és göröngyös út című kötet az Erdélyi Múzeum Egyesület, tehát a tudomány égisze alatt jelent meg és két Hargita megyei történésznek, Hermann Gusztáv Mihálynak és Orbán Zsoltnak a rendszerezését tartalmazza mindarról, ahogyan a mítosz és a történelem kavarog a székelység tudatában. Közel ötszáz oldalas a kötet, amely számbaveszi a székelység múltképének a forrásait és rámutat, hogy a mondák, a legendák, a szépirodalmi alkotások hogyan hatottak erre az eredettudatra, az oly gyakran már közhelyként emlegetett közösségi jellemzőkre és egyáltalán a székelységről kialakult közbeszédre. „ Minél mélyebb hullámvölgybe került a székelység lélekvesztője a „ népek harcának zajló tengerén”, annál inkább felértékelődött a mítoszokból táplálkozó hősi múlt, a világverő harcosoktól való közvetlen leszármazás hite és mindez a valós, nem kevésbé hősi múlt róvására” – fogalmaznak zárszavukban a szerzők . Miközben egyetlen szóval sem mondják, hogy nincs szükség a mítoszokra, csupán – és ezt már én teszem hozzá – arra lenne szükség, hogy kezeljünk mindent a maga helyén. A monda, a legenda, a történelmi valóság békésen megfér egymás mellett, a lényeg az, hogy ne helyettesítsük egyiket a másikkal.
Két emlékem Borbély Laciról
Két nappal ezelőtt volt Borbély László hetvenedik születésnapja. Ennek kapcsán jutott eszembe két történet az RMDSZ talán leghosszabb aktív karriert magáénak mondható politikusáról.
Tovább...Shakespeare feketében
Néhány nappal a színházi világnap előtt, szombaton a The Telegraph hasábjain egy olyan tanulmányt ismertettek, amely szerint William Shakespeare túlságosan „fehérré, férfiassá és ciszneművé” tette a színházat.
Tovább...Tehetetlenség
Pedagógus ismerősöm mesélte, hogy elkobozta egyik diákja telefonját, mert tanóra közben sem volt hajlandó megválni a készüléktől, noha tiltja használatát az iskolai szabályzat. Az esetről értesítette a diák édesapját, és megkérte, mikor teheti, keresse fel az iskolában.
Tovább...Az idők végezete?
A Moszkva melletti Koncertcsarnok ellen intézett terrortámadás, melynek eleddig minimum 133 halálos áldozata és nagyszámú sebesültje van, ismét magas fordulatszámra pörgette a Moszkva és Kijev között zajló propaganda kampányt.
Tovább...