Hofi Géza a nagy magyar nevettető a kedves mamától tanulta meg, hogy a faluban az a jóféle, akiről a falu mondja. A világfaluban hasonló a helyzet: a posztigazság teljében gyűlöletbeszédnek minősül az, amit bizonyos csoportok annak minősítenek, s nem számít gyűlöletkeltésnek, amit a Facebukborék lakói nem tartanak annak. És ez már egyenesen tragikus, nem pedig vicces helyzet.
Így válhat a fősodor média sztárjává a többség jogait a kisebbségek jogainak csorbításával erősítő Dan Tănasă, s így lesz gyűlöletkeltővé az a közösség, amely anyanyelvén írja ki a községházára, hogy községháza.
Ebben a disszonáns hangzavarban némiképpen csillapítóan hat, hogy a Mircea Toma, ismert médiaszemélyiség által vezetett ActiveWatch nevű bukaresti sajtófigyelő civil szervezet évente közzé teszi jelentését a gyűlöletbeszéd romániai helyzetéről.
A hét elején közzétett jelentésében az ActiveWatch megállapítja, hogy Romániában főleg a magyarok, romák és szexuális kisebbségek ellen irányulnak a média vagy közéleti szerepelők intoleráns és gyűlöletkeltő megnyilvánulásai. Figyelmeztető jel, hogy a magyarok a felsorolásban az első helyen szerepelnek, míg korábban ? a kétezres évek elején ? még a nem túl gyakori célpontok között említettek minket. Azok az évek voltak, amikor a magyar érdekvédelmi szervezet nélkül sem kormányozni nem lehetett volna az országot, sem teljesíteni a nyugat támasztotta, ám azóta betartásuk ellenőrzésétől eltekintett feltételeket. Ma már azonban huliganizmus és a politikai huliganizmus a divat. A médiafigyelő szervezet a magyarok elleni többségi támadások közt említi a Sepsi OSK székelyföldi futballcsapat mérkőzésein rendre elhangzó idegengyűlölő rigmusokat és a lelátókon történő megnyilvánulásokat. Az ActiveWatch aggasztónak találja azt is, hogy a bukaresti hatóságok és a román sajtó a magyar autonómiatervezeteket, törekvéseket veszélyforrásként állítja be, kvázi nemzetbiztosnsági kockázatként tekint a magyar kisebbségre.
Konkrét példákat is szállít a jelentés. Köztük a székelyek egykori nagy barátjának, Traian Băsescu volt államfőnek a kirohanását, miszerint az RMDSZ javaslata, hogy március 15-ét ünnepnappá nyilvánítsák, valójában a románok megalázása saját hazájukban. Továbbá utal a jelentés Mihai Tudose volt miniszterelnök elhíresült akasztásos fenyegetésére is, miszerint mindenki lógni fog, aki az autonómiáról mer beszélni!
Az ActiveWatch megállapítja azt is, hogy a sugárzott sajtó felügyeletével megbízott médiahatóság, az Audiovizuális Tanács ? noha a gyűlöletbeszéd ugyancsak elharapódzott, jegyezzük meg gyorsan mi ? tavaly ritkábban, igaz, hogy nagyobb összegű bírságokkal sújtotta emiatt a tévéstársaságokat. Ami pedig ugyancsak beszédes, hogy a hazai bíróságok tavaly egyetlen egy esetben jártak el a Btk.-nak a gyűlöletkeltést hat hónaptól három évig terjedő börtönnel vagy bírsággal sújtó 369-es paragrafusa alapján.
Be kell vallanunk, hogy a bírságok, büntetések a posztigazság korában amúgy nem elrettentőek. A hivatásos és amatőr gyűlöletkeltők ? esetleg azok, akik támogatják őket ? mellényzsebből kifizetik a bírságot, mert az ismertség, a népszerűség, amit ezzel szereznek a delikvensek mérhetetlenül nagyobb hasznot hoz a többségi mákony, kisebbségek elleni méregkeverés konyhájára.
Mindaddig, amíg az állami hatóságok korlátozni próbálják a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánítási jogát, a magyar kisebbség még mindig védtelen a diszkriminációval és a hatóságok fenyegetéseivel szemben.
És ezt nem mi, erdélyi magyarok mondjuk, hanem a román jogvédők hangsúlyozzák.