?Én csupa kilences vagyok, hiszen az 1899. év kilencedik hónapjának kilencedik napján születtem? ? mondta valamikor a múlt században Illyés Gyulának az a Brassóban született Halász Gyula, akit Brassaiként, Párizs fényképész-felfedezőjeként ismer a világ fotóművészete és akinek Picassoról írt-fotózott könyve 12 kiadást ért meg Franciaországban. Kevesebben tudják viszont, hogy az 1919-ben a francia fővárosba került Brassai nem szakította meg a kapcsolatát szülőföldjével, cikkeit, beszámolóit, fotóit hosszú éveken át közölte a Brassói Lapok, a Napkelet, a Keleti Újság és a Periszkóp. Alighanem erre az erdélyi sajtómúltra gondolt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, amikor két esztendővel ezelőtt a nagy mester nevével fémjelzett fotópályázatot írt ki a magyar sajtófotósok számára. És az első rendezvény olyan jól sikerült, hogy már a másodikra is begyűjtötték a fotókat, a legjobbakat pedig vándorkiállításon mutatják be. A sajtófotók a nagyváradi várból indultak, és ma érkeztek Csíkszeredába, itt délután hat órától a Megyeháza Galériában állítják ki a mintegy ezer fotóból készült válogatást. Portrékat, riportokat, szociófotókat, sportfotókat és más kategóriákba besorolt fényképeket láthat a nagyközönség, és közben elgondolkodhat azon is, hogy manapság, amikor majd mindenki fotózik, vajon hogyan lehet megkülönböztetni a profit az amatőrtől? Nos, a média útjain elég sokat barangoltam ahhoz, hogy néhány tipped adjak nem csupán a kiállítást megtekintőknek, hanem általában az újságolvasóknak is. A jó sajtófotó legfontosabb jellemzője, hogy azonnal magára irányítja az olvasó tekintetét és nem marad csak a szöveget kiegészítő illusztrációnak, hanem önálló információértékkel is bír. Az így dolgozó sajtófotós pedig keresi a szokatlanabb szögeket és nem elégszik meg azzal, hogy mindig ugyanarról a helyről és ugyanarról a szintről fényképez, hanem eredeti akar lenni. Inkább készít dinamikus, mint statikus képeket, soha nem állítja be előre az alanyokat, hanem gépével követi őket és a legalkalmasabb pillanatokban oldja ki a zárat. Nem csupán arcokat, hanem kifejezéseket keres. Az élet sokszínűségét próbálja megfogni a másodperc töredékében és nem hosszú időn át fotóz, akár színesben is, kényelmes szürkeségeket. Az igazi fotóriporter már a felvétel pillanatában olyan kompozíciókat készít, amelyeknek olvasókra gyakorolt hatásával tisztában van, és igyekszik a helyszínen is kiszűrni a semmitmondó részeket. Sőt mi több, a jó fotóriporter egyben szerkesztő is. Észreveszi mindazt, ami eltér a megszokottól és arra fele fordítja a gépét, még akkor is, ha az események nem a főszereplőkkel történnek. A valóban szakmájának élő sajtófotós soha nem azért készít képet, hogy eleget tegyen a szerkesztőségi megrendelésnek, hadd legyen ott valami, ha már kérik, hanem igyekszik élettel-alkotással, sajátos nézőponttal megtölteni a legszürkébb témát is. És végül, de nem utolsósorban: a valóságnak ezernyi arca van és egyetlen, a teljességből kiragadott fotó, még inkább a manipuláció eszköze, mint a szó. Az igazi fotóriporter, az őszinte sajtófotós éppen ezért minél jobban igyekszik megközelíteni a valóságot. Nézzük tehát ezeknek a támpontoknak a birtokában az Erdélyben vándorló sajtófotó kiállítást, és akkor is gondoljunk a fényképek minőségére, ha nem csak a kiállításon, hanem az újságokban, vagy a közösségi oldalakon találkozunk velük.
Két emlékem Borbély Laciról
Két nappal ezelőtt volt Borbély László hetvenedik születésnapja. Ennek kapcsán jutott eszembe két történet az RMDSZ talán leghosszabb aktív karriert magáénak mondható politikusáról.
Tovább...Shakespeare feketében
Néhány nappal a színházi világnap előtt, szombaton a The Telegraph hasábjain egy olyan tanulmányt ismertettek, amely szerint William Shakespeare túlságosan „fehérré, férfiassá és ciszneművé” tette a színházat.
Tovább...Tehetetlenség
Pedagógus ismerősöm mesélte, hogy elkobozta egyik diákja telefonját, mert tanóra közben sem volt hajlandó megválni a készüléktől, noha tiltja használatát az iskolai szabályzat. Az esetről értesítette a diák édesapját, és megkérte, mikor teheti, keresse fel az iskolában.
Tovább...Az idők végezete?
A Moszkva melletti Koncertcsarnok ellen intézett terrortámadás, melynek eleddig minimum 133 halálos áldozata és nagyszámú sebesültje van, ismét magas fordulatszámra pörgette a Moszkva és Kijev között zajló propaganda kampányt.
Tovább...