Holnap újból Ezer SzékelyLeány Napot tartanak Csíksomlyón. A találkozó menetrendje az előző évekhez képest nem módosult, a résztvevő székelyruhás csoportok fél tízkor Csíkszereda főterén gyűlekeznek, majd tizenegy órától szentmisén vesznek részt a Csíksomlyói Kegytemplomban, utána pedig felvonulnak a Hármashalom-oltárhoz és a szabadtéri színpadon kora estig mutatják be táncaikat, dalaikat és természetesen népviseletüket. Előzetesen mintegy háromezren jelentkeztek be Hargita, Kovászna, Maros és Fehér megyékből, de a tapasztalatok szerint a nézőkkel együtt több mint tízezer résztvevőre lehet számítani. Újdonságot jelent viszont a több mint nyolc évtizedes rendezvény történetiségében Darvas Kozma József csíkszeredai esperesnek világhálós blogjában is közzétett véleménye. Szerinte a két világháború között a találkozók megszervezésének ötlete nem a neves néprajzkutató, az egykori csíksomlyói tanár, Domokos Pál Péter fejéből pattant ki, amint eddig tartották, hanem Páter Takács Gábor, a csíksomlyói ferences kolostor korabeli házfőnöke vetette fel ennek gondolatát, már 1930-ban, és ő fogalmazta meg jelmondatát, illetve célját is: hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúság nevelése. Darvas szerint Domokos Pál Péter csupán két esztendőre rá, 1932-ben csatlakozott a második találkozóhoz, mint az esemény konferansziéja. Az 1912-ben Budapesten született és 1974-ben az Egyesült Államokbeli Youngstown-ban elhunyt atyát már aligha lehet megkérdezni, mint ahogyan Domokos Pál Pétert sem, akivel a kilencvenes évek elején, Budapesten, jómagam készítettem az egyik utolsó interjút, és ebben a rendezvény ötletadójának nevezte magát. Szerzői vita ide vagy oda, de annyi bizonyos, hogy az 1929 őszén rajztanárként Csíkszeredába került Vámszer Géza szerint ? és hadd idézzem – .„a népi művészet és háziipar felelevenítése, illetve megörökítése annyira a levegőben volt már, hogy minden értelmiségi – aki tehette ? munkakörében e területen tevékenykedett.” Eddig az idézet, amelyből kiderült, hogy az elindítók az idők szavára válaszoltak. Az első találkozót egyébként 1931 május 31.-re tervezték, de végül a korabeli romániai választások miatt június 7.-re halasztották. A Csíki Néplap korabeli tudósítója így számolt be a nyolcvanöt esztendővel ezelőtti, első találkozó történéseiről: ?A magyar népviseleti akció Erdélyben, 1931 június hó 7-én fordulóponthoz érkezett. Hosszú, fáradságos és sokszor csaknem meddőnek látszó előkészítő munkálatok után, a Missziós nővérek Csíksomlyón és Csíkszeredán sikerült népviseleti ünnepélyt rendeztek. A csíksomlyói „Ezer székely leányok napja” a magyar nemzeti viselet feltámadásának ünnepe volt! A szokásos úrnapi körmenet messze kimagaslott az egyházi események sorából azáltal, hogy azon a székely leányok, a missziós nővérek – elsősorban Stettner Andrea testvér ? buzdítására, falujuk népi viseletébe öltözve jelentek meg, virágos kertté varázsolva a poros utcákat is. A gyönyörűséges körmenetben 42 falu leányai vonultak fel, nemcsak Csíkból, hanem a távolabbi megyékben fekvő székely falvakból is.? Eddig az idézet, amelyhez csak annyit tehetnék hozzá: az utcák már nem porosok, a lányok népviseletben viszont egyre szebbek, érdemes holnap kimenni Csíksomlyóra és megnézni őket.
Fiatalok a jelen birtokában a jövendőt kémlelve
„Fiatalok! Tiétek a jövő! Régebben úgy volt, hogy a miénk lesz.” Bizonyára sokan ismerik Sándor György humoristának ezt a szomorúan szellemes mondását. Milyen igaz!
Tovább...Üzenet jelennek, jövőnek
Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben ez a címe annak az igen látványos, több termet megtöltő tárlatnak, amelyen az érdeklődők több száz korabeli pénzveret mellett kiemelkedő értéket képviselő ötvöstárgyakat és különböző díszfegyvereket is megtekinthetnek.
Tovább...Győzelmi ügyosztály
Egyik kedves barátom ötletét szeretném ehelyt közkinccsé tenni. Szerinte az RMDSZ-nek létre kellene hoznia egy győzelmi ügyosztályt. Az mégsem lehet, hogy a Szövetség csak úgy vaktában, mindenféle rendszer nélkül halmozza a diadalokat.
Tovább...A 176. év
Ma a 176. évébe lépett a Brassói Lapok. A lap története ugyanolyan hányatott sorsot mintáz, mint a brassói magyarságé. 175 éve Bem József úgy döntött, hogy három nyelven indít újságot Brassóban, elsősorban azért, hogy olyan információkat juttasson el a város lakosságához, amelyek az ő látásmódját tükrözik.
Tovább...