Azt hiszem, nem tévedek, ha így fogalmazok: Csíkszereda már ma egy ostromlott városhoz hasonlít. Az utcákon hömpölyög a tömeg, az autós forgalom lebénult, az útkereszteződésekben olyan közlekedési dugók vannak, hogy negyedórákat kell várni és egyáltalán: a negyven ezer lakosú város nem egykönnyen bírkózik meg az ideérkezők százezres nagyságrendű áradatával, amely holnap éri el a csúcspontját. Amint az már hagyományszámba megy, a pünkösdszombati búcsúra egész sor rendezvény rátelepítenek. A városközpontban a tegnap székelytermék-vásár nyílt és ma is tart, ugyancsak tegnap több mint ezer gyermek részvételével tartották meg a Hargita Székely Népi Együttes Csürdöngölő találkozójat, ez az első hete a Csontváry-kiállítás nyitva tartásának a Csíki Székely Múzeumban, most rendezik annak a Márton Áron szobornak a környékét, amelyet vasárnap délben avatnak fel és persze, a holnapi búcsú színhelye is tartalmaz újdonságokat. A ferencesek zarándokházát felújították, a csíksomlyói kegytemplomban a padsorok mellé kovácsoltvas kerítést állítottak fel, amelynek az a szerepe, hogy megkönnyítse a Mária-szoborhoz való jutást, ugyanakkor a hegyoldalban kijavították azokat a bronzplakett ellopásoktól megrongálódott kőkereszteket, amelyek az amúgyis nehezen járható Kálvária útján vezetnek fel a kápolnákhoz. Újdonság még, hogy a már megjelent és továbbra is igen nagy számban ide érkező kereskedőket igyekeznek beszorítani a mellékutcákba, ahonnan alighanem majd a főutakra is kirajzanak, ugyanakkor a jó vásár reményében nyomtatványok ezreivel árasztják el Csíksomlyót: igaz, hogy még csupán 2016 májusában vagyunk, de már 2017-es székely naptárokat is meg lehet vásárolni, mindenféle más füzetecskék tömkelegével egyetemben, amelyek mondhatni a hely minden egyes kövét és vallásos műtárgyát bemutatják. A zarándokok már napok óta érkeznek a városba, ki gyalogszerrel, ki autóval vagy autóbusszal, ki vonattal. Az ezernyi utast szállító magyarországi vonatok közül az egyik már megérkezett, akik jegyet váltottak rá, ma Gyimesbükkön, az osztrák-magyar monarchia és Románia egykori határán emlékezhetnek a történelemre, holnap pedig nyilvánvalóan együtt lesznek a ma érkező másik vonat utasaival, illetve az úgynevezett keresztaljákkal, amelyek Csíkból, Gyergyóból, Udvarhelyről, Háromszékről, a Maros- és Nyárád mentéről, a Gyimesekből sereglenek Somlyóra, hogy nagy, templomi zászlók alatt a székely és csángó települések lakosait gyűjtsék egybe. A holnap déli búcsús szentmisén számos hivatalosság is részt vesz, őket azonban a ferencesek egyelőre ugyanolyan zarándoknak tekintik, mint bárki mást, vasárnapra azonban a státusz megváltozik. A program szerint déli tizenkét órakor Áder János, Magyarország elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszélnek és avatják fel a Márton Áron szobrot, amelynek felállításához nagymértékben járult hozzá különböző alapítványokon keresztül a magyar állam is, A szobor egyébként a bérmáló Márton Áron püspököt őrzi meg az időnek és mi sem természetesebb, minthogy vasárnap bérmálás után vonul majd át ide, a főtérre, a nagyközönség. Egyelőre tehát ennyit, innen Csíkszeredából, a búcsús forgatagból, amelyet a meteorológusok jelezte esők, záporok, zivatarok sem befolyásolnak. Hiszen a búcsú annál értékesebb, minél nehezebb körülmények között vesz részt benne az ember.
Ami az etnikai politizálás kizárólagossága mögött van
Az RMDSZ szóvivője, Csoma Botond egyértelművé tette, hogy az etnikai politizálásnak nincs alternatívája addig, amíg Romániában olyan visszaélések történnek, mint a magyarsága miatt bántalmazott lugosi fiú esete.
Tovább...Pálfordulás
Váratlan esetről írnak a nyugati sajtóban. A harcos ateista Richard Dawkins, húsvét napján bejelentette: örül, hogy keresztény országban él, és kulturális értelemben kereszténynek tartja magát, mert a kereszténység jó vallás.
Tovább...Kell vagy nem kell a turista?
A jelek szerint mifelénk nem szükséges a turisták számát korlátozó intézkedéseket bevezetni, ugyanis azt mi magunk korlátozzuk esetleges turisztikai kínálatunkkal.
Tovább...Diadalmas szorongás
Az Amerikai Képviselőház 60,8 millió dolláros – zömmel katonai jellegű – Ukrajnának nyújtott kölcsöne, az egész Nyugatot ismét háborús lázba hozta. Igaz, a kölcsönt még a szenátusnak is meg kell szavaznia, de a sikert minden szakértő bizonyosnak tekinti.
Tovább...