Bukarestben az Állami Zsidó Színház még mindig keresi a helyét ? a szó szoros értelmében is, és egyáltalán. Legújabb bemutatója ? a Karpilevski ? a Kis Színház termében volt, a Sărindari-on. Pedig a Zsidó Színház épülete ? legalábbis kívülről ? gyönyörűszép, gondozott, frissen festett, rendben van. De belülről? Ott biztos még gond van, mert bemutatójához még mindig más színháztól kell termet kölcsönöznie.

De más szempontból is a hely keresése ez a bemutató. A mindent elárasztó közhelytől való szabadulás kísérlete. S mint ilyen ? jól sikerült kísérlet! Mert a társulat színészei olyan gazdag és emlékezetes játékot produkálnak, amely nem egy ? hanem akár három! ? színdarab előadásához is elegendő lenne. Vagyis megmutatják az utat ? a közhelyek világából, amely eláraszt politikát, színházat, irodalmat, mindent, és lefokozza, elviselhetetlenné teszi magát a mindennapi életet ?,  ebből a világból igenis ki lehet lépni a művészet segítségével.

Az alaphelyzet egy kisszerű, közepes politikus sorsa, aki kileheli a lelkét egy prostituált karjaiban. Ráadásul még tehetségtelen költő is az illető politikuska. Hát ez már sok! Mit lehet tenni? Megjelenik a színen Isten és föltámasztja. Vajon miért? Azért, hogy igazságot szolgáltasson. Valóságos tehetséggel ruházza fel politikuskát, és parancsba adja, hogy írjon egy drámát és vigye színre a Broadway-en. Hát ez nehéz dolog. Mert ahogy feltűnik ott, a Broadway-en egy drámaíró, azonnal megrohanják az ügyeskedők és be akarják magyarázni neki, hogy miről és hogyan írjon. Hogy a mai embernek csak vígjáték kell! Hogy a mai zsidó néző ? mert zsidó származású drámaíróról van szó ? csak a Holokausztot kívánja látni, állandóan azon mélázik jólétében is,  és jól fűtött lakásában is. A fiatal nők pedig, ha látnivalóról van szó, a videóra esküsznek… És így tovább, és így tovább. Hogy mi lesz mindebből? Nem tudhatjuk. Csak azt látjuk, hogy a fiatal író még az istenadta tehetséggel sem boldogul gyönyörűszép mai világunkban. S vele együtt a színház is tovább keresi a helyét ? hol kétségbeesetten, hol pedig a játék szenvedélyétől erlragadtatva, a művészi fantáziát felszabadítva ? diadalmasan.

Azt kívánjuk az Állami Zsidó Színháznak, hogy ezután is ? akárcsak most ? állja meg a helyét ezen a téren! Ebben a keresésben!