A kiadvány, amit a jegyzet megírása előtt többször átlapoztam, méreteinél fogva könyvnek nem mondható, ezért ha imakönyvnek nem is, de nyugodtan nevezhetjük imafüzetnek. A hallgató egy A5-ös formátumon képzeljen el negyven oldalt, ez a méret egy kettőbe hajtott ív papírnak felel meg, de a papír minősége sokkal jobb és tartóssági mutatója is sokkal nagyobb a megszokottnál. És nem véletlenül, ugyanis egyrészt szüksége van rá a fekete-fehér valamint színes fényképeknek, másrészt pedig a hétköznapinál jóval nagyobb betűknek, amelyek arra szolgálnak, hogy az idősek akár szemüveg nélkül is olvashassák. De hadd áruljam el, miről van szó. Dr. Nyisztor Tinka, a moldvai csángóföld egyik jól ismert községében, Pusztinán élő néprajzkutató szerkesztett egy olyan, minden tekintetben céltudatos, magyar nyelvű, népi imádságokat és énekeket tartalmazó kiadványt falusfeleinek, amely a szülőfalujában szájhagyományokban élő, valamint privát vallásos gyakorlatokban és kéziratos füzetekben napjainkig fennmaradt szövegeket tartalmazza. És a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával, Ádám Gyula csángó népéletet jól ismerő, kiváló fotóművész illusztrációival azért jelent meg kellő példányszámban, hogy a pusztinai szentmiséken imádkozni is lehessen belőlük, ezért is neveztem imafüzetnek. A kiadványt a Csíkszeredában nemrég megtartott Csángó Napokon mutatták be és itt hangzott el Pozsony Ferenc kolozsvári néprajzkutatónak, a moldvai csángóélet egyik legszakavatottabb ismerőjének az az üzenete, amelyből idézni szeretnék, hogy egy kissé tisztábban lássunk az olykor meglehetősen ellentmondásos moldvai csángó hírek közepette. ? A romániai állami, azaz a hivatalos intézmények viszonyulásában az ország euroatlanti struktúrákba való betagolódása után fokozatos változás következett be. Mivel a moldvai csángók tömegesen bekapcsolódtak a nemzetközi munkamigrációba, távoli országokban nem csak új kultúrákkal, hanem demokratikus értékekkel és gyakorlatokkal is megismerkedtek. Hatásukra pedig alapjaiban megváltozott az állami és az egyházi intézményekhez fűződő viszonyulásuk is. A moldvai falvakban az utóbbi évtizedekben gyökeresen átrendeződött a szóbeliség és az írásbeliség viszonya is, s a hivatalos és az alternatív terekben folyó oktatásnak köszönhetően napjainkban már sokan olvasnak magyarul. Amit korábban a szájhagyományok és a személyes emlékezet őrzött meg, azt napjainkban az írásbeliség biztosítja és továbbítja.? Igy fogalmazott Pozsony Ferenc és ez voltaképpen azt jelenti : a sok vesződséggel, nem egyszer éles vitákkal és ellentmondásokkal járó moldvai csángó magyar oktatás már részben meghozta a maga gyümölcseit. Persze, amint az a csíkszeredei Csángó Napokon is kiderült, még korántsem lehet azt mondani, hogy most már minden rendben, de úgy tűnik, mind a hivatalos helyeken, mind az egyházi körökben megkezdődött az olvadás. Nyisztor Tinka arra készül, hogy folytatja az imafüzetek kiadását, ugyanis néhány egységes ima kivételével, a moldvai csángó falvak katolikus szentmiséin nem ugyanazok az imák és nem ugyanazok az énekek. A sok-sok imafüzet pedig minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar nyelv is jobban megférjen majd a moldvai csángó falvak templomaiban.
Fiatalok a jelen birtokában a jövendőt kémlelve
„Fiatalok! Tiétek a jövő! Régebben úgy volt, hogy a miénk lesz.” Bizonyára sokan ismerik Sándor György humoristának ezt a szomorúan szellemes mondását. Milyen igaz!
Tovább...Üzenet jelennek, jövőnek
Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben ez a címe annak az igen látványos, több termet megtöltő tárlatnak, amelyen az érdeklődők több száz korabeli pénzveret mellett kiemelkedő értéket képviselő ötvöstárgyakat és különböző díszfegyvereket is megtekinthetnek.
Tovább...Győzelmi ügyosztály
Egyik kedves barátom ötletét szeretném ehelyt közkinccsé tenni. Szerinte az RMDSZ-nek létre kellene hoznia egy győzelmi ügyosztályt. Az mégsem lehet, hogy a Szövetség csak úgy vaktában, mindenféle rendszer nélkül halmozza a diadalokat.
Tovább...A 176. év
Ma a 176. évébe lépett a Brassói Lapok. A lap története ugyanolyan hányatott sorsot mintáz, mint a brassói magyarságé. 175 éve Bem József úgy döntött, hogy három nyelven indít újságot Brassóban, elsősorban azért, hogy olyan információkat juttasson el a város lakosságához, amelyek az ő látásmódját tükrözik.
Tovább...