Szombaton az egyiptomi katonai rezsim ?igazságszolgáltatása? halálra ítélte Egyiptom korábbi ? a muszlim Testvériség támogatásával megválasztott ? államelnökét. A vád palesztin terrorista csoportokkal való együttműködés, hazaárulás.

Mindeközben Irak és Szíria területén a szomszédos államokból és Európából beözönlő támogatók részvételével tovább folytatódnak az Iszlám Állam név alatt tevékenykedő terrorcsoportok rémtettei. Félő, hogy Murszinak és társainak a kivégzése tovább erősíti a Nyugat iránti gyűlöletet.  Az eltérő nyelvi vagy vallási közösségek tagjai iránti engesztelhetetlen gyűlölet és a szadista leplezetlenséggel végrehajtott kivégzések valóban elkerülhetetlenné teszik a nemzetközi koalíciót. De az effajta elállatiasodott kegyetlenség, amint azt Afganisztán példája is jól mutatja, pusztán katonai eszközökkel nem orvosolható.

Az igazi feladat annak elemzése lenne, hogy miként juthattunk idáig?

Erre a kérdésre próbált választ adni a heidelbergi Német-Amerikai Intézetben tartott előadásában dr. Michael Lüders, a német szellemi élet legismertebb Közel-Kelet szakértője is. Az előadást, melynek kötetté érlelt szövege azóta, a C. H. Becks kiadónál könyv alakban is megjelent, a Bajor televízió kulturális csatornája a Bayer Alpha is sugározta.

Rüders az ismert közmondásból indult ki, miszerint ?ki szelet vet, vihart arat?. Úgy vélte, hogy mindaz, ami a Közel-Keleten manapság zajlik, a nyugati hatalmak, mindenekelőtt Franciaország, Anglia és újabban az Amerikai Egyesült Államok műve. A szó szoros értelmében. Az ősbűn Napóleon egyiptomi hadjárata, de a mai helyzet közvetlen okát Lüders a demokratikusan megválasztott iráni miniszterelnök, Mohammad Mosszadek ellen szervezett 1953-as államcsínyben látja. Mosszadek, aki a szociális biztonság, a korszerű közjogi-rendszer, a földreform bevezetésével, az angol tulajdonú olajtársaság államosításával Iránt modern állammá alakította, országa érdekeit szem előtt tartó meggyőződéses demokrata volt, s a Neuchatel-i Egyetemen végezte tanulmányait is. A kőolajtársaság államosítását azonban Winston Churchill és amerikai szövetségesei nem tudták neki megbocsátani. Mosssadeket, mint azóta csaknem mindenkit, aki szándékaikat keresztezi, a nyugati értékek ádáz ellenségeként, gyűlölködő fanatikusként, s mindennek betetőzéseként második Hitler gyanánt aposztrofálták. Az államcsínyt, melyet Ajax Hadművelet néven az amerikai CIA és a British Intelligence Service tervezett el és a CIA-vel karöltve a hírhedt angol MI6 ültetett gyakorlatba, a Közel-Kelet legnyugatiasabb irányultságú, fejlett középosztállyal is rendelkező demokratikus társadalmának fejlődését törte meg. Pedig az akkori Irán az egész Közel-Kelet számára a modernizáció tényleges modelljét jelenthette volna. Mosszadeket három évre börtönbe vetették, de élete fennmaradó részét is házi őrizetben kellett töltenie. 1967-ben halt meg. A hatalmat ? rövid katonai közjáték után ? Reza Sah Pahlavi, a perzsa sah vette át, aki az amerikai típusú titkosszolgálatra, a SAVAH-ra épített kőkemény diktatúrát vezetett be. Ezt a diktatúrát döntötte meg aztán az ország legfőbb vallási vezetőjét, Kommeini Ajatollahot a hatalomba emelő nyugat-

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.