Az általános műveltségnek és a józan ítélőképességnek ? (poszt)modern társadalmakban, a globális könyvtár elérhetősége mellett, stb., és persze elvben ? nem kellene ?úri huncutságnak?, afféle kiváltságnak lennie, viszont szemmel láthatóan mégis az, mert sem az iskola, sem a család, sem a ground (vagy a peer group), de még az internet virtuális világa sem tanítja meg a hangadó többséget, tanulni. És főként nem tanítják meg azt a képességet, hogy a lényeget a felszínestől, a lényegtelentől meg tudják különböztetni, hogy átlássanak helyzeteket, hogy a manipulációt és előregyártott, ?stratégiai kommunikációt?, az irányított hülyítést, stb., felismerjék és leleplezzék. (Nem tudom, hogy ma több vagy kevesebb, esetleg csak más jellegű az előítéletesség, és a balgák aránya társadalmunkban? Nem tudom, hogy szaporodott, vagy éppenséggel apadt a kiművelt fők száma, alig mérték/mérik megbízható szociológiai módszerekkel. De azt tapasztalom, hogy egyre hangosabb és szembetűnőbb a fél-, illetve teljesen műveletlen szónokok száma, a nyilvánosságban, nem is reflektálva a kvázi-nyilvános közösségi oldalak terének tartalmára.

Nemrég még arra is képes volt az ?egyszerű? olvasóközönség, hogy a sorok között olvasva /intel-ligencia ? inter ligero citirem/ azokat, a cenzúrát kijátszani szándékozó, leheletfinom nyelvi-kifejezésbeli nüanszokat és apró jelzéseket is megértse, melyet írók/költők, elemzők, stb., szövegeikbe rejtettek: a kontextusból, mint egy puzzle-játék kirakós darabjaiból összerakták a nagyobb képet. /Aki itt a cenzúra dícséretét olvassa, az tovább ne is kínlódjon olvasni ezt a szöveget!/ Ma meg csupa vaskos és gátlástalanul kimondott ?aranyköpéseket? hoz a média, amit ha nem értenek félre, akkor is csupán az előítéletesség ? ?magyar embernek? egyre inkább kötelezővé tett ?, és gyűlöletbeszéd indulati tartalmát képesek átvenni és esetleg még grobiánusabb kommentekben tovagörgetni, a népek (persze, tisztelet a csendes kivételnek), és szövegértési készségeik, valamint műveltségük hiányának okán, kölcsönösen ki is tüntetik egymást.)

Ahol viszont a józan ész ?alszik? ? és nota bene, altatásán egész hatalmi gépezet és indukált morális pánikba esett álértelmiségi (a valódi értelmiségi tudása, műveltsége transzkontextuális, egyik területről a másikra átvihető, illetve transzformálható ? Konrád-Szelényi) hadosztály munkálkodik! ? ott a legkülönfélébb hiedelmek és babonák, a legelrugaszkodottabb, és alaptalanabb összeesküvés-elméletek kapnak lábra (Én itt és most az alaptalanokra, és mindenekelőtt a kimódoltakra, az előre eltervezettekre és módszeresen terjesztettekre reflektálok, de nem minden konteó alaptalan, sokukról bebizonyosodott már a történelem során, hogy van igazságtartalma, vagy esetleg ?megalapozott hiedelem?. Ugyanakkor, episztemológiai értelemben, ?megvilágíthatják a teoretikus magyarázat természetét?, azt hogy milyen elméleteknek hiszünk, és milyen magyarázatoknak nem: ?Ha megértjük, miért nincs alapunk hinni bizonyos összeesküvés-elméletekben, az is világossá válik, miért kell elhinnünk azokat a dolgokat, melyeket amúgy hajlamosak vagyunk elhinni.? ? lásd. Brian Keeley, A konspirációs elméletekről; továbbiakban konteók ? lásd. www.konteo.blog.hu), és uralják a közgondolkodást. És mindez persze nem független politikai/hatalmi érdekektől és a társadalmilag elérhető tudás megosztásának egyenlőtlen és igazságtalan voltától, a kiterjedt és hangos médiamanipulációs eljárásoktól, melyeken jól megfizetett ?szakértők? hada dolgozik. És ott van másfelől ?az üzenetek elemzésének hiányos kultúrája? (?Napjainkban talán a társadalmi egyenlőtlenségek egyik legfontosabb forrása, hogy valaki képes-e elemezni a kapott üzeneteket, vagy hatásuk rabja marad? ? Philippe Breton, A manipulált beszéd), a manipulált beszéd leleplezéséhez szükséges általános műveltség, és kritikai szellem akut hiánya.