A Magyarországon szabadalmasztatott kerekítő foglalkozások ma már Kolozsváron is működnek, mint a népi hagyományok felelevenítői. A szakemberek szerint minden kisgyermek értelmi- és érzelmi fejlődéséhez szükség van zenei élményre, ritmusra, érintésre, mozgásra. Ezt az élményt először a mondókákon, ölbeli játékokon és dalokon keresztül kapják meg a babák. Az alábbiakban kiderítjük honnan ered és miért hiánypótló a kerekítőzés?

Első ízben Grasin Imola, pszichológus és nevelési tanácsadó, a kolozsvári Rota Mundi Egyesület elnöke szól a kerekítőzésről, és az egyesület más baba-mama programjairól.

Hallgassa meg Grasin Imolát!

 

grasin imola

Grasin Imola alapító, a RotaMundi létrehozásával helyet és teret adott azon személyeknek, akik azzal színesítik az egyesület ajánlatait, amihez a legjobban értenek és amit szívvel-lélekkel csinálnak. 2013 májusától otthonos, gyermekbarát  környezetben működik a  RotaMundi Egyesület, amely egyben Nevelési Tanácsadó Központ is. A kiskorú egyesület számos – kiskorúaknak való  -programot kínál.

A Kerekítő ölbeli játékok, mondókák című sorozat első kötete 2009-ben megkapta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Szép Magyar Könyv díját gyermekkönyv kategóriában.

Adásunkat a Kerekítő pedagógiai program létrehozójával és vezetőjével, J. Kovács Judit, budapesti drámapedagógussal folytatjuk. Ő valósította meg az első és jelenleg egyedüli foglalkozáshálózatot, amelyben a mondóka és daltár csak népi anyagból merít. A foglalkozásokat óvónők, zenetanárok, népzenészek, népi énekesek, néptánc-pedagógusok és drámapedagógusok tartják.

A következő percekben J. Kovács Judit megmagyarázza, hogy miért éppen a Kerekítő nevet választotta, majd azt is elmondja, hogy kerekítő foglalkozás-vezetőnek lenni miért egy életforma?

Hallgassa meg J. Kovács Juditot!

 kerekito1

Nagymamáink népi ölbeli játéktára időtálló, és ma is nagy örömet jelent kisgyereknek és  szülőnek egyaránt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.